Református Templom rövid története
Tiszaroff község régen kb. 3 km-re Északabbra feküdt. Temploma ott vesszőfonatba vert sárból (paticsból). Ezt 1713-ban megjavítottak. A Tisza áradásai miatt azonban a falu áttelepült innen a "Telekrõl" a mai helyére. 1726-ban Borbély Mihály, az új földesúr már itt adja oda imaház részére a Rákócziak által építtetett magtárt, amit a nép "Rákóczi kenyeres háza" néven õriz ma is emlékezetében.
Ezt az imaházat 1757-ben építik ki templommá, melynek során 1,5 méter-rel megmagasítják és 4,5 méterrel Kelet fele meghosszabbítják; két cintermet építettek hozza s a nyugati végében karzatot, mely a fiúk karzata. Mennyezete kazettás festett deszkamennyezet volt, amint az meg látható a két cinteremben.
Mivel abban az idõben protestánsok tornyot nem építhettek, ezért azt csak 1762-ben külön királynõi engedéllyel építik "õrtoronyként." Emiatt épült az külön a templomtó1. Azóta mondjak, hogy "a templom jegyben jár a toronnyal." Mindkét épület zsindelytetõs volt. 1802-ben javították az épületeket elõször. 1816-ban " mivelhogy a deszka mennyezet igen megavult, leszedetvén, fûrészelt fenyõ szálak tétettek a helyébe. "
1846-ban és 1878-ban a tetõzetet átzsindelyezték. 1910-ben a tornyot be-bádogozták - ez a lemez van a tornyon még most is. Szintén 1910-ben raktak a templomra eternit palát a zsindely helyére.
A torony vakolatát 1956-ban és 1970-ben javították. A templom épület 1968-ban kívül teljesen új vakolást kapott, belül pedig alapos felújítást, a mennyezetet megerõsítették, mivel 1967 karácsonyára virradóan az északi oldalon a fal mellett kétméteres szakaszon korhadás miatt leszakadt.
A deli oldal középsõ ablakának felsõ négy szeme hatszögletes ólomkeretes öntött üveg 1757-bõl az eredeti üvegezésbõl va1ó. Alatta a fal süllyesztett kiképzése jelzi, hogy ott eredetileg magtár-ablak volt.
Az elsõ toronyóra felszerelése nem ismeretes, de azt 1818-ban már javítot-ták. A jelenlegi órát 1894. szerelték be. Az óra érdekessége, hogy a kismutató mutatja a perceket, a nagymutató pedig az órákat.
A toronyban három harang van:
1. A nagyharang Súlya: 510 kg, hangja: Gisz. 1922-ben öntöttek a Buda-pesti Haranggyárban. Újraöntötte Szlezák Rafael Rákospalotán 1947-ben.
2. A középsõ harang Súlya 225 kg, hangja: H. Az 1745-ben öntött harangot újraöntötte Szlezák Rafael Rákospalotán 1947-ben. Ehhez hangolták a másik két harangot.
3. A kisharang Súlya: 118 kg, hangja: E. A Budapesti Haranggyárban ön-töttek 1922-ben.
Néhány szó az orgonáról.
1882-ben épült az elsõ orgona és annak karzata. A jelenlegi orgonát, mely 1941-ben építette Barakovics János rákospalotai orgonaépítõ mester késõ-barokk stílusban.
"Ezen orgona Németh Vince lelkészkedése, Gróf Waldeck Hubert fõgondnoksága alatt épült újjá az 1941- évben. Az orgonát a Tiszaroffi Református Egyház fõgondnoka: Gróf Waldeck Hubert Úr õméltósága Isten dicsõségére és Istenben boldogult kisfiának: Gáborkának emlékezetére.
A Tiszaroffi Református Dalkör 1500 pengõjének felhasználásával - 6945 Pengõs hozzájárulással kibõvítette és újjáépíttette. A villamos fúvóberendezést: Magyary-Kossa István Úr õméltósága, Császári és Királyi Kamarás adományozta 1200 Pengö értékben. Ezen orgona zengje a Magasságos Isten nevét, hívja istenházába a híveket, töltse meg imádságos, szent érzelemmel a szíveket, lelkeket!"
"Az orgonát javította Várady Miklós és fia orgonaépítõk. Budapest, 1951. XI. 12-én."
"Az orgonát javította Üveges Zoltán orgonaépítõ mester. 1955. aug. 5. és 1961."
"Javítás '971. IV. 28. Czirma György, Bpest."
"Javítás 1984. IX. 6-7 és 30. Szabó Árpád László Vaja"
Az orgonát javította és hangolta Laczi Ervin orgonista-hangszerész, Báránd. 1997. február.
Az eredeti kiírás az irattárban található. Iktatva 1998-ban.
1910-ben a templom körül piros és fehér virágú gesztenyefákat ültettek - a fák öregségét sajnos hitelesen bizonyítja a templomkert végében levo letört hatalmas ág. A kerítéshez az élõ sövényt 1955-ben ültettek a fiatalok.
A templom újbóli, átfogó felújítását 1998-ban határozta el a gyülekezet. Akkor õsszel volt, hogy az igehirdetés közben a szószék elõtt folyt a mennyezetrõl a víz, annyira rossz volt a tetõ. A felújítás 320.000,- forinttal indult el, ami kb. 1.800,- CHF. Mostanra elkészült a villanyszerelés, a tetõfelújítás, a falak külsõés belsõ felújítása. Mintegy 12 és ½ millió forint lett eddig beleépítve. A következõ beruházás a padlóburkolat és a padok cseréje, amire reménység szerint 2002 nyarán kerülhet sor. A padokat 1910-ben már(!) javították, tehát jóval régebben készültek. Majd elvégzésre vár a torony tetozetének és vakolatainak javítása. A szószék korona megépítése, a kazettás mennyezet helyreállítása a cintermekben és a parkosítás a kerítéssel.
Kérjük Önt is, hogy imádságával és amennyiben lehetõsége engedi, anyagi hozzájárulással támogassa erõfeszítéseinket. További részleteket az Alapítvány oldaldalára kattintva tudhat meg.
A Szószékkorona történetérõl a következõket kideríteni Pál Gergely prédikátor írta a Telken lévõ templomról az anyakönyvbe:
"Az elsõ Templomba a prédikáló szék felett lévõ Koronán ez az írás olvastatik:
Az Ezerhétszázban Tizen Harmadikba
Ecclesiájának lõn Respiriumja,
Az Isten Házának lévén sok Romlása,
Akit Ujjítani szivesen kivána.
Feõ Bíró Pap János Roffi Familia,
Az Isten Házának Hív Procoratora,
Maga költségével Curálta
Melyrõl Kegyességét híven megmutatta."
Cseppentõ Miklós Tiszaroff Története c. könyve szerint 1713-ban a régi templomot, mely az ún. Telken épült, felújították. Akkor készült el az elsõ szószékkorona is. Nem tudjuk, milyen lehetett a formája, díszítése. Ez pontosan 290 éve volt! Azóta ez az elsõ szószékkoronája a templomnak!
Ekkor még nem volt szó arról, hogy másik temploma lesz a gyülekezetnek. 1726-ban kapta meg a gyülekezet a magtárat Borbély Mihálytól, a falu új földesurától, hogy imaházzá alakítsák, majd késõbb templommá.
A felújítás során nem látszott nyoma annak, hogy valamikor lett volna korona a szószék felett, feljegyzés sem ír errõl, ezért valószínûsíthetõ, hogy a sárból és vesszõbõl készült telki templomot párhuzamosan használták egy ideig az "új" (a jelenlegi) templommal. Ez lehet az oka annak is, hogy az 1713-ban készült új koronát nem hozták át ebbe a templomba.
Mivel késõbb sem került a korona át az új templomba, feltételezhetjük, hogy egy vagy több nagy árvíz következtében az a templom hirtelen összerogyhatott, és már nem lehetett megmenteni a szinte új koronát. Feljegyzések ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy e templom romjai még jó száz évvel késõbb, 1841-ben is láthatók voltak.